A Kutya-fája

(Raksányi Gellért meghalt, 2008.)

testetlenné árvult
kardja
a Kárpát medencét
robogja,
körbe,
hegyén a maszk lángja,
meghalt,
meghalt,
mert élni akar,
Kutyu,
a király,
kiált, … kiállt,
az isteni színből

itt csendjéből
üzeni,
endorfinja virágzik,
újabb felvonásra,
nyomában termi gondolata,
talán mégsem Gellért,
a pogányok félik,
mindig félték,
a magyart, a nyelvet,
hangsúlyozását
és orgánumát

sírfüggöny mögül les,
a nézőterét,
és int

… függönyt …
és fel …

itt rajtam haláli tré-fa
az örökzöld Kutya-fája

(2008.)