47 éve

ma, … már 47 éve, …
már nagyon rég,
hogy nem hordhatsz szenet,
lovaid nyakát sem veregetheted,
már nem, némi kenyérért,
némi élet-kegyért,
már tróger sem lehetsz,
… minden eltemettetett,
… minden … ma …

100 forinttal a zsebedben
róttad a napokat,
róttad, … mihaszna módodat,
már jogodat is feledted,
mert verte rólad keserved,
mit egyetemi módon
az osztályharc oktatott,
… minden eltemettetett,
… minden … ma …

tanulj, tanulj, …vallottad,
egyetemről a háborúba,
majd mars a helyedre,
mars, … vágd a fát,
rakd a szenet, … a keservedet,
eszedbe ne jusson a tanult,
örülj, örülj, ha kenyér jut,
… minden eltemettetett,
… minden … ma …

hangod a csend lett,
arcodról a mosoly is veszett,
mint kölyöknek apám veszett,
mentél, vitt a szíved,
szíved ment a sok kosár szénnel,
le, a mélybe, ledobva,
le, két méterrel, s kereszttel,
… minden eltemettetett,
… minden … ma … 47 éve

(2005.)