Árnyék villan

homlokodra mart,
már varasodott
szenvedések,
mint tövis tépések,
mint rúnák és rögök,
mesélnek

szemeit napjaid
csutkái morzsolták

gravírozott ráncaid
asztagai
embert szentelők, 
csillaggá, tűzzé
nyomorítanak

átélt sorsod pentaton
rituálé rejti homlokod
mögé, ne lássák,
szégyelled
a csak ennyi erődet,
adott példád

pedig te zsákmány,
mégis, mit tehetsz

(2009.)