Bukfenc

tükörből kukkolok,
magam,
ne lássam,
mászok a falon,
kaparom,
árnyam, hasztalan

nincs egy lyuk,
egy hangrobbanás,
egy út

akkor mégis merre

a kaparék szöveg,
emészt
százrétű gyomra

nem korog, kérődzik,
őröl, felold, idegeket

a forma nem térzáró,
nincs kontúr,
pillanatsor vagy vektor

mégis, hogy néz ki

szamár vagy, öszvér,
megint lóvá tettél

szarvassá szarvaztad

a mesét visszafelé,
virtusként szteppelted
a macskaköveken,
és a buborékok
tapsoltak, pukkadoztak

egy-egy hang kacskaring,
tilinkó, tilinkó, tilinkó,
csinglingi

mászok a falon,
kaparom, magam,
fel, fel, …
és hopplá,
szlalom a szavakon

ne mondd,
hogy akarom,
tükörből kukkolok,
hogy magam se lássam

mikor törik,
és villog a sok-sok csillag

(2008.)