Csillámlások

... és a rezgés csak fut tovább,
párhuzamát keresi,
a más terekben,
spirálja csak egykarú valószínű

bodza küldi utána tányérját,
palacsinta játékbarlangból,
és fest feketébe lilát,
fájára pöttyöket,
szép sorjában, egy más után,
csak a fény hívta éjjelükre,
szállongó pirkadásig, rejtésre

ürességgé zuhanó látomás

csak torkosságom csillapítom,
inkább palintázom, a hinta
sok pálfordulást kér,
és nincs gyomrom,
gerincem a kopjafám

a szék már ott, luca játéka,
róla ködbe veszek

a távoli Vannál kövült nyomom,
fodros szegélyén víz csörren,
a havasokból, a hideg
ide-oda parttalankodik, követ,
lapozgatok, mintha keresném
a magam utját, mi középre visz

lüktetés levegője hajt felhőket,
agyam helyén hologramok
előadása, már időtlen,
elemek játéka feszít energiákat,
anyagnak vélem, a honnannak,
hogy lehessen hova,
mert ott vagyok, most is

feljebb, feljebb, a Teremtőhöz,
ti-ti-ti, tá-tá-tá, ti-ti-ti, …ta-ta,
tá-ti-ka hangjai ritmizálnak

viszik rájuk modulált szavaim,
egyre csak fel, bennem, csak fel