Érzékcsalódás

szarusodik a dobhártyám,
a tavaszdübörgést verik
kalapácsaim,
mintha kiabálnál, gyere,
mintha szélkerekek hajtanák
fülem kőzúzóit

üllőkön csattannak neveim,
a napjaim is,
és a régvolt évek,
még mindig nem értem, miért,
és miért csak én nem,
hogy kerítésedben miért kering
feszültséged árama, pedig
már rég megadtam magam

(2008.)