Homokszemező

esze veszett óra, semmivé tesz,
homokszem vált színeket,
mutogatja magát, tetszeleg,
rikácsol, figyeljetek már,
rám, rám, rám, ... mire másra

szemezzünk, pupillát állíts,
ne vakoskodj, az összhatás pereg,
csodálkozós, hát szereted

tulajdonképpen a hóvirág már
kihirdette, csak rád vár, te meg rá,
kire-mire, hol és mikor

a hogyan csak díszlet, felmázolt
... élet, de melyik buborékban
a párhuzamosak közül,
igaz mind egy pontról nyílt és
nyílik, minden Nagy Év tavaszán

a dűnék közé sodor homoktenger
sehol partjairól a sirokkó,
új szemek dörgölőznek, szemeznek