Legyen

ámen! ááámen!
hogy a zúzánk szépségéért együk köveinket,
kavicsokká kell kérődzni, kavicsokká,
zúzmarás reggelekké, rostosodjunk,
vörösboros mártásokká, borsosan széppé

majd
hajnali smaragd hajlik csillámporos szálakká

nem kell többé az imádság, megtalál az én,
rézkarc sokszorosítja ráncainkat, cserzett
tegnapok konzerválják múlttá érdemünket,
volt-e, csak a szomszéd és a másik tudja,
istenek fognak össze eggyé, hogy higgyük,
ámen! ááámen! … és lesz

majd
nyílvessző fut, hegyén szavunk, a Napba, fürdetni

… és mi itt nagyítókon át égetjük poklokká
vesszők után a pontokat is

(2009.)