Szélmű

surrog, nyüszít a téli csend a tiloló alatt

mint fonóban, legénykedik a lány,
csalfa hetykén legényt ritkít, arcot pirít
pedig zsong, bizsereg és epedve vár

tavaszi szél pásztáz az ébredő földeken
kölykei nyíráshoz terelik bárányfelhőiket

motolla sem tenne szebben szépet,
nóta, vihánc és csábító incselet,
macska játék a világról, csacsog, cseveg

édeleg az ördög is, … szeress, … tavasz,
sisegj, susogj, … minden bokor alatt,
újabb képeket, buja csikland hangokat

szélmalom tekeri feljebb és feljebb a szelet,
égbe kever róla képeket, hangot, emlékeket,      
azok a Napba esnek, az meg tavaszt prüsszent

(2008.)