Talált tárgyak

Dobjuk le, hagyjuk hányónkra
meddőségünket.
… Addigra már keresztet.

Üres minden oldalunk. Olvasatlanul.
Mint napjaink.
Minden éjjel írtuk. Mintha …
Hajlobonc, csimbókok, ihletért őrület.
A világért tűzbe dobáltuk a babérlevelet.
Szeret.  Nem szeret.
Ihlet. …Ihlet. Hol volt? Van?
Csak a port rugdaljuk. Felhők.

Villám.
Mit vigyünk át, mert ott nem maradunk.

Semmit, ami szakállunkat növeszti.
Talán borotvavizet a reggelekhez.
Pókhálóból hálózsákot. 
Koporsónak, a meg sem születettnek,
elvett nevünkért kopjafánk helyett,
hogy szűrünket ki ne dobják.
(lakcím nélkül a hajléktalan nem ember)

Az utolsó szó jogát:  arccal napkeletnek.

Előtte álljunk az esőre, gyolccsá
mosni ezt az életet.
Isten, add, hogy a Nap fehérre szívja!

Mi nem volt és nem kellett, a Styx vigye.
Örvénye temesse és töretlen legyen tükre.

Partra érve hajlékot kapunk. Keressük!
Ki-ki a magáét.
Feltámadásig. Mélyen, mélyen.

Lelkünk, szellemünk, mint ébredéskor.

Addig porosodunk.
… Valameddig.

(2008.)