Tollbamondás

maradsz vízjele
a porba zuhant napoknak,
színeid, éveid a levegőben,
illatod minden szavad,
fészekalja, alom, kaparék
és ki tudja még,
hány világ közül
hol jegyezték
egyáltalán … azok anyakönyvét

csonthéjas avagy magvaváló
e rejtély, … de az

kártolt elemi hangokból
kottázod fonadékká
minden születésed,
a bűnösember gyötrelmet,
és pokolba vajúdásod,
és írod, írod, … ez a sors

nem érdemled, ne vezekelj …

szólj, teremts …

csak kék eget,
és szerelmet

a tollbamondás helyett

(2008.)